A korábban bejelentett cégautóadó-módosítást egyszer már visszavonták. Most azonban mégis tűnik, mégis lesz változás. A cél most is az, hogy többen fizessenek, de kevesebbet. A tervezett módosítást e hét kedden, T/6667 számon nyújtotta be a pénzügyminiszter a T. Házhoz „
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról ” címen. Ez is egy salátatörvény, azaz egyszerre sok jogszabályt módosít majd, ha és amennyiben a Parlament elfogadja.
A cégautóadó szó a szöveg 41.,42., 44., 84., 134-136., 170., 172., és 177. oldalain szerepel, a Cégautóadóról szóló törvény módosítása a 42. oldalon kezdődik, az általános indoklás a 134. oldalon kezdődik.
A jogalkotó voltaképpen beletette a cégautóadó szabáyozását a Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe, több pontosítás mellett egyszerűsítette az elszámolást és csökkentette a fizetendő adó mértékét.
A Javaslat szerinti cégautóadó - mint vagyoni típusú adó - abból a posztulátumból eredeztethető, hogy egyfelől a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel, másfelől a nem kizárólag magánhasználatú - különösen a nem magánszemély tulajdonában álló - személygépkocsi azon túlmenően, hogy a kizárólag magánhasználatú személygépkocsikhoz képest fokozottabban igénybe veszi a közpénzből fenntartott közúthálózatot, jövedelemszerzési célt is szolgál. Az átalakult cégautóadó tehát alényegében egy vagyoni tipusú adó.
Az adó alanya - a vagyoni típusú adókhoz hasonlóan - főszabály szerint a személygépkocsi magyar hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő.
Ha külföldi rendszámú a személygépkocsi, de azután
belföldön költséget számolt el a használója,
akkor az adó alanya a személygépkocsi használója.
Az adótárgyi kör teljes körűen felöleli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá a magánszemélyek azon személygépkocsiját,
amellyel kapcsolatban költséget számoltak el. Nem tartozik azonban ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit. a Javaslat értelmében az adó tárgyi hatálya alá a magánszemély azon személygépkocsija, mely után a személyi jövedelemadó törvény 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja vagy 25. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján számoltak el költséget, továbbá az a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi sem, mely után költséget nem számoltak el.
Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben a Javaslat szerinti adókötelezettség fennáll.
Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után
a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődik, s a tulajdonos tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart.
A magánszemély tulajdonos adókötelezettsége azon hónap első napjáról kezdődik, melyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számolt el.
Az adó mértéke havonta: az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot
meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi
esetén 7000 Ft, minden más esetben
15 000 Ft.
A kétszeres adóztatás kizárásaA negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó
gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadókötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami
adóhatósághoz kell benyújtani.
