[origo] üzleti negyed> cégesautó

AZ Országgyűlés T/6291 számon vette tárgysorozatba az „Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról ” című törvénymódosítást. Ez az a javaslat, amely egyebek között a cégautóadó szabályait is módosítaná.

Az alábbiakban közreadjuk a cégautók adóztatásának - a korábban megismert szöveghez képest  jelentős változtatásokon átesett -   tervezett szabályait:

A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

128. §         A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármû, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedõ, külföldön nyilvántartott tehergépjármû (a továbbiakban együtt: gépjármû) után gépjármûadót, a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjármûadó fizetési kötelezettségtõl függetlenül – a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.”

129. §         Gjt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a gépjármû tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésõbb a változás évének végéig – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerzõdés megkötésének idõpontját) követõ év elsõ napjától nem minõsül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármû és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármû forgalomba való visszahelyezését követõ hónap elsõ napjától nem minõsül adóalanynak. Hivatkozott idõpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerzõ felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követõ évtõl, illetõleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.”

130. §         A Gjt. 5. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Mentes az adó alól:/

„c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelõzõ évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesülésérõl az adóalanynak nyilatkoznia kell.”

131. §         A Gjt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az adóztatási feladatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: lakcímnyilvántartás), míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetõleg telephelye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetõleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követõ év elsõ napjától az új lakcím, székhely, illetõleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármû tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetõleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármû adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármû adóztatására. Amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év elsõ napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat.

132. §         A Gjt. a 17. § után a következõ új IV. fejezettel, címmel és alcímekkel és 17/A.-17/H. §-okkal egészül ki, a jelenlegi IV. fejezet számozása V. fejezetre változik:

„IV.

Cégautóadó

Az adó tárgya

17/A. § (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.

 

(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya

17/B. § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevõ.

 

(2) A hatósági nyilvántartásban nem szereplõ személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezése, megszûnése

17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követõ hónap 1. napján keletkezik.

(2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevõ  költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevõje számolja el, és

a) a tulajdonos, lízingbe vevõ a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követõ hónap elsõ napján keletkezik.

b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az elsõ napján keletkezik, amelyet megelõzõ hónapban a költség elszámolása megtörtént.

 

(3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, lízingbe vevõ számolja el, akkor a költség elsõ ízben való elszámolásának tényérõl és idõpontjáról a használó ezen idõpontot követõ 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevõt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevõt egyébként terhelõ adót a használó köteles megfizetni.

 

(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplõ személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.

 

(5) Az adókötelezettség megszûnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti. A magánszemély tulajdonos, lízingbe vevõ illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplõ személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szûnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövõben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevõ utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszûnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

 

(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségrõl szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármû használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétõl a teljes leírásig terjedõ idõszak minden hónapjának elsõ napja. Az Szja tv. 3. számú melléklete IV. pontjának 8. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap elsõ napja.

 

(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra – havonta az éves adó 1/12-ének megfelelõ összegben – kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Adómentességek

17/D. § Mentes az adó alól az a személygépkocsi,

a) amelyet a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály elõírásainak megfelelõen megkülönböztetõ jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b) amelyet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólag alapfeladataik ellátásához üzemeltetnek,

c) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,

d) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerûen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

e) amely kizárólag halottszállításra szolgál,

f) amelyet a betegségmegelõzõ vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetûek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha mûködési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelmûen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

g) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelõzõ, gyógyító, egészségkárosodást csökkentõ közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

Az adó alapja

17/E. § (1) Az adó alapja a naptári évben a személygépkocsi (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel korrigált bekerülési értéke.

 

(2) A bekerülési érték

a) nem magánszemély tulajdonos, lízingbe vevõ adóalany esetén a személygépkocsi számviteli törvény szerinti bekerülési értéke,

b) magánszemély tulajdonos adóalany esetén a vételár vagy a személygépkocsi hagyatéki leltárban feltüntetett értéke, de – az ellenérték fejében használatba adott személygépkocsi esetén – legalább a használati jogosultság idõtartama alapján átlagolt, a használatért fizetendõ, egy évre jutó díj ötszöröse,

c) magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsi esetén a lízingbeadás napján érvényes szerzõdésben rögzített, a teljes futamidõre fizetendõ lízingdíj,

d) ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel és a használat pénzügyi lízing szerzõdés alapján történik, akkor a c) pont szerinti bekerülési érték, egyéb jogcímen történõ használat esetén a használati jogosultság idõtartama alapján átlagolt, egy évre jutó használati díj  ötszöröse,

e) ha az az a)-d) pontok szerint nem állapítható meg, akkor az adókötelezettség keletkezésekor fennálló állapot szerinti szokásos piaci értékkel egyezik meg.

(3) A beszerzést évét követõ évtõl a bekerülési értéket csökkenteni kell a gyártás évét követõ elsõ és második évben a bekerülési érték 10-10 %-ával, a gyártás évét követõ harmadik évtõl évente a bekerülési érték 5-5 %-ával.

Az adó mértéke

17/F. § Az adó évi mértéke az adóalap 7 %-a.

A kétszeres adóztatás kizárása

17/G. § A negyedévre fizetendõ adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjármûadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjármûadókötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany az gépjármûadó-fizetési kötelezettségének határidõben eleget tett.

 

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság

17/H. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

 

(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani.

 

(3) Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.