[origo] üzleti negyed> cégesautó

Amint már mi is hírt adtunk róla, augusztustól fokozottan ellenőrzik a szlovák rendszámú gékocsikat a magyar szervek. Az ellenőrzési roham nem a véletlen szüleménye, meg volt ígérve. De kezdjük az elején!

Szlovákrendszám-történelem 

A szlovák és a magyar adórendszer közötti különbségekből adódóan északi szomszédunknál lényegesen olcsóbb a gépkocsi, mint nálunk. Természetes hát, hogy a gépkocsivásárlók igyekeztek kihasználni az árkülönbözetet, vagyis elkezdtek feltünedezni a szlovák rendszámú gépkocsik Magyarország útjain.

Valamikor 2007 közepén jelentette be Sípos Jenő, a VPOP szóvivője, hogy "betelt a mérték", mert már 10 ezernél is több magyar tulajdonú, de szlovák rendszámmal közlekedő autó fut az útjaibnkon. A megfoglamazás furcsaságából és agresszivitásából már akkor arra lehetett következtetni, hogy ezt az ügyet nem hagyják annyiban a hatóságok. Első lépésként el is keresztelték adócsalónak a szlovák rendszámmal közlekedőket, pedig... Majd, éppen egy éve bejelentették az illetékesek, hogy együttműködnek a magyar és a szlovák vámosok annak érdekében, hogy minimálisra szorítsák le az országhatárokon átnyúló adócsalások lehetőségét. Az együttműködést a magyar fél kezdeményezte.

Az idei év áprilisában aztán megszületett a megállapodás az APEH és a VPOP között. A dokumentum 4. oldalán ez olvasható:

A szlovák rendszám: adócsalás 

Az államnak tehát az az álláspontja, hogy aki szlovák rendszámú autót használ, az azért teszi, hogy elkerülje a regisztrációs adó megfizetését. Tehát adócsaló. A vizsgálatok egy része már folyamatban is van, a másik részének elkezdéséhez már csak a szolvák partner startjele szükséges. 

Jogalapok 

Az adócsalást a Büntető Törvénykönyv 310. §-a eképpen határozza meg: 

A szlovák rendszámú autókra nyilván az (5) vonatkozik. Legalábbis a hatóságok szerint, akik éppen azt állítják, hogy a szlovák rendszám használata nem más, mint a hatóságok adófizetés elkerülése érdekében történő megtévesztése.  De vajon miért akar az állam regisztrációs adót szedni egy nem Magyaroszágon regisztrált gépkocsi után?

A magyarázatot az 1988. évi I. tv  adja meg:

Vagyis, a külföldön vásárolt gépkocsit kötelező belföldiesíteni. A belföldiesítés pedig a regisztrációs adót és annak megfizetését jelenti.  Érdekes módon a  hatóságok ennek a törvényhelynek a megsértését nem látszanak felróni a külföldi rendszámmal autózóknak, csak az adóval kapcsolatos cselekményt.

Persze, ez nem meglepő, a fenti jogszabály ugyanis nem tisztázza, hogy ki a belföldi üzemben tartó, sőt azt sem, hogy miért is kellene ilyennek léteznie. Aki viszont nem létezik, az nem is kezdeményezheti a gépkocsi behozatalát és persze regadót sem fizethet. A helyzetet tovább komplikálja a gépjárműadóról szóló törvény, amely viszont meghatározza, hogy ki tekintendő a külföldön nyilvántartott gépjármű üzemben tartójának:

Szlovákiában csak akkor regisztráltathat gépkocsit külföldi magánszemély, ha van ott tartózkodási engedélye és/vagy lakcíme. Ezeket könnyen megadják a szlovák hatóságok, főleg, ha az ember szakember segítségével nyújtja be az igénylését. Ha viszont megvannak ezek az engedélyek, csak be kell menni egy kereskedésbe és át is lehet venni az autót - rajta a szlovák hatósági jelzésekkel.

A Szlovákiában bejegyzett cégek esetében esetében még egyszerűbb a helyzet. Azok ugyanis eleve szlovák entitások, így az általuk szlovákiában tulajdonolt/bérelt/lízingelt gépjárműveknek alapesetben csak szlovák rendszámuk lehet.

A külföldi gépjármű pedig - ugyancsak a fenti jogszabálynak a meghatározása szerint - az, amelyiknek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki. Sakk-matt.

A Magyar hatóságoknak azt kell(ene) bebizonytaniuk, hogy a szlovák rendszámú autók magánszemély tulajdonosainak szlovákiai címei fiktívek, rosszhiszeműen, a szlovák joggal visszaélve szerezték őket. Továbbá, hogy mindezen cselekményeket abból a célból követték el, hogy elkerüljék a magyar regisztrációs adó megfizetését. Mindezt az EU jogi környezetében, amely az áruk, a személyek, a szolgáltatások  és a tőke szabad, korlátoktól mentes áramlását alapelvként rögzítette. 

Nagy- és kiskapuk 

A hatóságoknak egyébként is csak akkor lehet reményük arra, hogy komolyan megszorongassák a szlovák rendszámú gépkocsival közlekedő magyar autóst, ha ő személy szerint tulajdonosként szerepel a forgalmi engedélyben. Amennyiben ugyanis a gépkocsit lízingeljük, vagy béreljük, eleve nem is lehetünk tulajdonosai, ugyanakkor bérleti- vagy lízingszerződést, illetőleg flottakezelési szerződést az EU bármelyik országában, bármelyik céggel köthetünk. A bérlethez még szlovákiában bejelentett címre sincs feltétlenül szükség, ha a bérbeadó, vagy a lízingcég elfogad bennünket ügyfelének.

Ha autónkat szlovák cégünk vásárolta meg, akkor beleeshetünk a szlovák hivatalok vizsgálatába, amelyik nyilván meg fogja állapítani, hogy az autónkat szabályosan vásároltuk. Probléma legfeljebb abból adódhat, ha a cégünk igazából nem működik, ekkor nyilván igazolnunk kell annak a pénznek az eredetét, amelyet autóvásárlásra fordítottunk. Ha szlovák cégünk adja nekünk az itthon használt cégautót és magyarországi a lakhelyünk, alanyai leszünk a cégautó adónak is. Természetesen nem árt, ha vannak szlovák kutakról származó üzemanyagszámláink, ahogyan a szlovák szervíztől kapott számlákat is érdemes eltenni.

Legvégső esetben azonban még mindig ott van az adócsalás kapcsán már idézett BTK 310.§, annak is a 6. bekezdése:

Ez mentőöv lehet akkor is, ha a hivatalos szerveknek sikerül elérni a bizonyítási teher megfordítását. Azaz azt, hogy ne a hatóságnak kelljen bizonyítani az adócsalást, hanem a jármű tulajdonosának, használójának, hogy nem követte el azt, amivel a hatóságok gyanúsítják.

Morfondír

Az állam és a hatóságaink a szlovák rendszám kapcsán is megígérték, hogy roppant erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek és biztosítsák az államot megillető bevételeket. Ez alapvetően helyes is. Ugyanakkor kérdés, hogy ebben a konkrét esetben van-e értelme ezeknek az erőfeszítéseknek.

Nem kellene-e elgondolkodni azon, hogy amikor egy törvényt állampolgárok tízezres nagyságrendben kezdenek el megkerülni, ráadásul nagyjából jogszerűen, akkor a jogszabállyal van baj? Valóban megengedheti magának egy állam, hogy polgárainak többezres, vagy talán több tízezres seregét ab ovo adócsalónak nevezze?

De nézzük a dolgot egy másik oldalról!  Ha a magyar állampolgárok és cégek külföldön veszik meg az autójukat, nem csak az állam, de a hazai kereskedők is kevesebb bevételt könyvelhetnek el. Ha pedig végig göngyölítjük ezt a láncot láthatjuk, hogy a kereskedőkön kívül a finanszírozók, a biztosítók, a biztosítási alkuszok is kevesebb bevételt fognak produkálni. Az alacsonyabb adóknak és az egyszerűbb cégautó-adminisztrációnak köszönhetően nemcsak megvenni, de üzemben tartani is olcsóbb az autót a szomszédban. tehát a szervízek, gumisok és a hasonló cégek számára is elvész a szlovák rendszámú gépkocsi, mint bevételi forrás.

Vajon milyen arányt kapunk, ha az így elvesztett üzletek összesített adótartamát viszonyítjuk a regisztrációs adóhoz? Biztos, hogy megéri ez a regadó-rendszer?  Vajon miért nem azon törjük a fejünket, hogy miképpen lehetne elérni, hogy jövőre már a szlovákok járjanak hozzánk autót vásárolni?