[origo] üzleti negyed> cégesautó

 

 

Az objektív felelősség elveként emlegetett szabályozás valójában az 1988. I. törvény (a Közúti közlekedésről szóló törvény) 21.§ -a és a következőket mondja ki:

 

21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,

b) a vasúti átjárón való áthaladásra,

c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

d) a járművel történő megállásra és várakozásra,

e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

f) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,

g) a természet védelmére

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.

 

21. §(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg.

 

Bírságolni a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult, méghozzá az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül. Ugyancsak a Kormány és ugyancsak rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.

 

Az elv tehát az, hogy az üzembentartó a felelős, kivéve az alábbi eseteket :

a) ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

a) ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

b) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta és ezt a tényt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták

c) Menetlevél vezetésére kötelezett járművek esetében nem felelős az üzembentartó, ha olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja a jármű használatba adását, amelyikből a járművezető kiléte egyértelműen megállapítható.

 

Ez utóbbihoz az szükséges, hogy a menetlevél tartalmazza a gépjármű hatósági jelzését, az üzemben tartó és a használatba vevő személy nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, a használatba vevő személynek a gépjármű vezetésére jogosító engedélye számát, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

Csakhogy: Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni. Ráadásul, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül átvehegye a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges jármű-azonosító adatokat. A természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat egyaránt.

 

Azaz, ha a sofőr nem fizet, akkor az üzembentartó fog.

 

Kommentálja a cikket!