[origo] üzleti negyed> cégesautó

A tárgyalásos közbeszerzési eljárás során az UKIG 2006. május 8-ig várta az előminősítésre jelentkezők ajánlatait. A pályázati felhívás kiküldése a kiírás szerint május 26-án esedékes.
Néhány nappal később, április 27-én azonban már a bírálóbizottsági néhány tagjának tartós akadályoztatása miatt elhalasztják az eredményhirdetést. Vagyis, csúszik minden, a szolgáltatói tender részvételi fázisának határideje 2006. június 8-ra, a szolgáltatói szerződés kezdő időpontja 2006. október 1-re módosult.

A cél

Viszonylag hosszú ideje ismeretes az autópályák üzemeltetésével foglalkozó szakemberek előtt, hogy a jelenlegi matricás díjfizetési rendszer nem tartható fenn sokáig. Ennek a két legfontosabb oka, az EU-s csatlakozásból következő jogi helyzet, illetve a gazdaságossági-politikai szempontok rossz érvényesülése. Az EU azért fontos, mert komoly szándék van arra, hogy az EU-s polgárok
Úgy tűnik, mostanra ért meg a helyzet ahhoz, hogy az Állam érdemben kezdjen el foglalkozni az ED-vel. Ennek folyományaként írták ki a közbeszerzési eljárást, amely rögtön meg is csúszott.

Tulajdonképpen az a cél, hogy a fizetős útvonalak használatáért csak azok fizessenek, akik használják azokat és a fizetendő díj legyen arányban a használattal, azaz a megtett úttal.

Mire is van szükség?

A prolbélma nem is olyan egyszerű, ahogyan látszik. Egyrészt, a díjszedési rendszer nem akadályozhatja a forgalom szabad lefolyását (v.ö. a régebbi kapus rendszerrel). Másrészt, a díjak beszedését kizárólag olyan készülékekkel lehet végezni, amelyek a használattal arányos úthasználati díjat elektronikus módon emelik le.
Harmadrészt, Biztosítani kell, hogy díjszedési rendszer a lehető legnagyobb mértékben kompatibilis legyen más EU tagállamok útdíjszedési rendszereivel.
A pályázat kiírója az ED rendszerének megtervezésével, finanszírozásával, létrehozásával és működtetésével egy erre a célra alapított szaktársaságot kíván megbízni, ugyanakkor nem szabja meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni.

Vagyis, kell táhát egy olyan rendszer, amelyik úgy is leemeli az útdíjat, ha ehhez a művelethez nem állunk meg, miközben képes felismerni a gépjármű tengelyeinek számát, a díjfizetés helyét, a megtett útszakasz hosszát, illetve az úthasználat időpontját. Kezelnie kell a díjfizetésre nem kötelezett járműveket is.
A kiírás szerint a rendszert fel kell készíteni arra is, hogy a későbbiekben különbséget tudjon tenni a járművek között a környezetvédelmi besorolásuk alapján.

Végezetül, a rendszert 5 évig, éves díj ellenében kellene működtetnie a nyertes társaságnak. Az 5 év lejártával az Állam tulajdonába menne át a cég és vele együtt az ED rendszer is.

A technológia

Az ED-t alapvetően két technológiával szokás megvalósítani a világban. Az egyik a mikrohullámú technológia (DSRC), a másik a GPS/GSM -alapú. Közös jellemzőjük, hogy egy, a gépjárműben elhelyezett beltéri egységből és az út mellett/felett elhelyezett berendezésekből épül fel a rendszer.

Csakhogy, míg a mikrohullámú rendszernél olcsó a beltéri egység, az út mentén telepítendő berendezések drágák, szemben a GPS/GSM alapú rendszerrel, ahol pont fordított a helyzet. Ennek a hálózat fejlesztése szempontjából van jelentősége, hiszen a technológia kötöttséget is jelent.

A kiírásból azonban nem derül ki, hogy van-e technológiai preferenciája az Államnak és ez több szempontból is baj. Egyrészt, nem világos, hogy a gépjárművekbe beszerelt eszközök költsége kit terhel, a beruházót, vagy a jármű tulajdonosát? Másrészt, technológiát csak akkor lehetne preferálni, ha világos lenne, hogy milyen időtávban és melyik utakat szeretné az Állam fizetőssé tenni, hiszen nem midegy, hogy milyen gyorsan és mennyi pénzből képes követni a beruházó a fizetős úthálózat bővülését.

Útdíjköteles úthálózat

A díjköteles úthálózat induló hossza egy irányban kb. 1.000 km, a szakaszok és a csomópontok száma egy irányban kb. 170 db. A szerződés 5 éve alatt mintegy 500 km-es bővüléssel kell(?) számolni, de ha a 12 tonna megengedett összes tömeget meghaladó tehergépjárművek számára a párhuzamos főúthálózatra, illetve a kísérő úthálózatra is kiterjedne a díjszedés, akkor további 6.000 km –es bővülésről beszélünk.

Mennyibe kerül?

A számunkra hozzáférhető információk alapján gyaníthatóan 30-40 milliárd forintról van szó. Ugyanakkor nem világos, hogy ezért az összegért pontosan milyen hosszú úthálózaton és mikortól valósulhatna meg az ED. A hivatalos elképzelések mindenesetre 2007-et jelölnek meg céldátumként.