[origo] üzleti negyed> cégesautó

Sok és egyre több vállalkozás vásárol haszongépjárműveket egyszerűen azért, mert szüksége van rájuk a tevékenységének végzésében. Az általában mindenki tudja, hogy a menetlevelet vezetni kell , de, hogy ezen túl milyen szabályok vonatkoznak ezekre az autókra, már sokkal kevesebben.

A "4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről" című jogszabály a következőket mondja:


"2. § (1) E rendelet alkalmazásában saját számlás áruszállítás a járművel közúton végzett áruszállítás, amennyiben

a) a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdonában áll, vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, illetőleg az a vállalkozás által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog,

b) a szállítás célja az áruknak a szállítást végző vállalkozáshoz való beszállítása, vagy a vállalkozásból való elszállítása a vállalkozáson belül, vagy - saját szükségletei érdekében - azon kívül,

c) a jármű a vállalkozás tulajdonában van, azt a vállalkozás részletre vette, vagy - a jelen rendelet előírásaira is figyelemmel - bérelte,

d) a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti, és

e) a szállítási tevékenység a vállalkozásnál a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű tevékenység.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl saját számlás áruszállítás, amelyet a vállalkozás a saját, illetőleg a tagja, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére térítés ellenében vagy térítésmentesen végez."


Egyszerűbben szólva, ha a vállalkozás autójában van rakomány, akkor az saját számlás áruszállítást folytat. De saját számlás áruszállításnak minősül az is, ha a hétvégére kölcsönadjuk a cég kocsiját valamelyik dolgozónak, pl. a költözködéséhez.


Ha a járművünk nem a mi tulajdonunk, akkor azt béreljük a rendelet szerint.

"Bérelt jármű: minden olyan jármű, amelyet a bérlő a járművet bérbeadóval kötött szerződés alapján - ideértve a bérleti, a lízing- és minden egyéb, a jármű jogos használatát lehetővé tevő szerződést - térítés ellenében, meghatározott időtartamra kizárólag árufuvarozás, illetőleg saját számlás áruszállítás céljára használ."

Bérelt járművel azonban kizárólag csak a járművet bérlő vállalkozás folytathat saját számlás áruszállítást. Így felmerül a kérdés, hogy az ilyen járművet ki vezetheti? A rendelet 3. § (2) bekezdése megadja a választ:

"(2) A bérelt járművet csak az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a velük munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti."

A bérelt járművet vezető személynek a közúti forgalomban magánál kell tartania a külön jogszabályokban meghatározott okmányokat (forgalmi, jogosítvány, menetlevél, stb.), továbbá menetokmányként a következőket:

a) a jármű bérletére vonatkozó - magyar nyelvű vagy magyar nyelvre hitelesen lefordított - szerződést, vagy annak a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződés keltét és időtartamát, valamint a jármű azonosítási adatait tartalmazó, közjegyző által hitelesített kivonatát,

b) amennyiben a járművet nem a bérlő vezeti, a járművezető tagsági jogviszonyát igazoló iratot, illetőleg a járművezető foglalkoztatására vonatkozó igazolást, amely tartalmazza a járművezető és az őt foglalkoztató személy nevét, a foglalkoztatás jogcímét, és a foglalkoztatásra irányuló szerződés keltét és időtartamát. A rendelet azt is kimondja, hogy a jármű bérletére vonatkozó szerződés nem köthető össze a gépjárművezető vagy a kísérő személyzet foglalkoztatására irányuló szerződéssel.


Fontos látni, hogy a rendelet nem csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik. Egy ellenőrzés során a fenti okmányokat be kell mutatni az ellenőrzést végző szervnek, amely lehet Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága, a Rendőrség és a vámhatóság is.