[origo] üzleti negyed> cégesautó

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező járművek száma 2006 végén 3,87 millió volt Magyarországon, közülük 2,62 millió volt személyautó. Az állomány a korábbi évekhez képest gyorsabban nőtt: míg 2004-ben kb. 90 ezerrel, 2005-ben 50 ezerrel bővült, tavaly 200 ezerrel volt az előző évhez képest több gépjármű forgalomban, ami 5,5 százalékos növekedés. Jelentősen emelkedett a személygépkocsik – egyre jelentősebb arányban a nagyobb motortérfogatúak – száma, és folyamatosan bővül a motorkerékpároké is. A biztosítók közül néhány piaci szereplőnek szinte csak személyautókból álló kgfb-állománya van, másoknál a többiekhez képest jóval magasabb a tehergépkocsik aránya.

A kármentes személyautók 2002-ben érhették el a legmagasabb, bónusz 10-es (B10) díjbesorolási kategóriát. A tavalyi adatok szerint a teljes személyautó-állomány mintegy 36 százaléka B10-es, mintegy 28 százaléka A0-as bónuszfokozatú volt, míg a maluszos járművek aránya minimális. E mutatók a biztosítói nyilvántartások korábbi hibái miatt nem pontosan tükrözik az elmúlt másfél évtized változásait. A kártörténeti igazolások beszerzésére vonatkozó szabályok 2007. évi átalakítása és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) fokozott ellenőrzései a továbbiakban elősegítik a rendszer szabályos működését.

A kgfb-üzletág bruttó díjbevétele 2006-ban 5,4 százalékkal nőtt, s mintegy 129,3 milliárd forint volt. A hasonló mértékű állománynövekedés miatt viszont ez az egy szerződésre jutó díjbevételben 0,06 százalékos csökkenést (33 377 forintról 33 355 forintra) eredményezett. A biztosítók felénél az átlagos díjszint tavaly csökkent – egyes piaci szereplőknél 10 százaléknál is nagyobb mértékben – az előző évhez képest. A tavalyi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma/átlagos állomány db) 5,0 százalék volt, a korábbi évekhez képest csökkent, s ez európai viszonylatban is jónak mondható. A veszélyközösség szempontjából a „legrosszabbak” változatlanul a vontatók és a 80 férőhelynél nagyobb buszok. A személyautóknál a kárgyakoriság arányosan növekszik a motor térfogatának nagyságával. A piacon az egy káreseményre jutó kárráfordítás csökkent 2005-höz viszonyítva.

A magyar piacon általában és az Európai Unió tagállamainak többségében is a kgfb veszteséges üzletágnak számít. A hazai biztosítók lebonyolítási eredménye ugyanakkor tavaly 2000-ig visszatekintve a legkedvezőbb volt, azaz 2006-ban volt a legalacsonyabb a bruttó díjbevételhez viszonyított veszteség az elmúlt 7 év során. A piac tavalyi 12 szereplője közül 5 ért el nyereséget az üzletágban, akadt példa azonban a bruttó díjra vetítve 10 százalékosnál is nagyobb veszteségre is.

Az elmúlt időszakban a Felügyelet több, a piac biztonságos működését elősegítő lépést tett. Napvilágot látott a Felügyeleti Tanács ajánlása a kgfb alapján érvényesített kárigények kárrendezésének, s a kgfb állománykezelésének feltételeiről, idén szeptemberben pedig a Felügyelet Vezetői körlevelet jelentetett meg a kgfb díjkalkulációjáról a piaci szereplők vezetői számára. Október közepén a Felügyelet módszertani útmutatót adott ki a kgfb-tevékenység informatikai támogatásának elvárt szakmai tartalmáról, illetve külön vezetői levélben tájékoztatta az egyes piaci szereplőket a kgfb-termék legfontosabb jellemzőiről. A Felügyelet – a korábbi évekhez hasonlóan – az átszerződési időszakban és azt követően is fokozottan felügyeli majd a piaci szereplők lépéseit.