Az elmúlt időben sokakkal fordult elő, hogy évekkel ezelőtti parkolásaik után követelt rajtuk pótdíjat valamely parkolóüzemeltető cég. Ezeknek a leveleknek több változata is ismeretes,. Az egyik típusba a parkoló üzemeltetőjétől származó felszólítások, a másikba az ügyvédi felszólítások tartoznak. A harmadik tipus a követeléskezelő cég levele, amelyben közlik, hogy immár nekik tartozunk. Mit tegyünk, ha ilyen levelet, leveleket kapunk?
A közterületi parkolókat üzemeltető társaságoknak joguk van díjat és pótdíjat szedni, amelyet a parkolót igénybe vevő autósnak meg kell fizetnie. Ezt a Közúti Közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény mondja ki:
15. §
(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díjak és pótdíjak befizetéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
Az első teendőnk tehát, hogy ellenőrizzük a levélben felsorolt, pótdíjazás alá vont események dátumait. Ha a levél az esemény után több, mint 60 nappal került postára, a parkoló üzemeltetője kicsúszott a törvényi határidőből és nem követelheti rajtunk a pótdíjat. A levél postára adásának egyébként úgy kell megtörténnie, hogy a feladó bizonyítékkal rendelkezzen arról, hogy mi megkaptuk a levelet. Azaz, a postaládába „csak úgy” bedobott levél helyett tértivevényes postai küldeményt kell kapnunk.
Az elévülésről a Polgári Törvénykönyv 324.-327. §-ai rendelkeznek. Egyrészt kimondják, hogy elévült követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni (325. § (1)), illetve, hogy "Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált." (326. § (1)), esetünkben ez a pótdíjazás napja. A 327. § (1) kimondja, hogy ha a parkoló üzemeltetője a 60 napos határidőn belül szólít fel bennünket, a felszólítás megszakítja az elévülést. Ebből az következik, a parkolócéggel folytatott egy évnél hosszabb levelezéssel nem lehet megúszni a pótdíj kifizetését.
A pótdíjazott események dátumai más szempontból is érdekesek. Érdemes figyelni arra, hogy a listában feltüntetett események idején tulajdonosai, üzemeltetői voltunk-e a gépkocsinak? Használtan vásárolt gépjárművek esetén több ízben fordult elő, hogy annak küldték ki a felszólítást, aki a levél megírásakor tulajdonosként volt bejegyezve és nem annak, akit valójában pótdíjazni kellett volna.
A pótdíjat a tulajdonosnak, vagy az üzembentartónak kell(ene) megfizetnie. Ha tulajdonos, az üzembentartó és a használó személye elválnak egymástól (pl. flottakezelt, bérelt, vagy lízingelt gépjármű esetén), akkor a közöttük lévő megállapodások szabályozzák, hogy ki fizessen. Érdemes megvizsgálni a gépjárműhasználati szabályzatot (Car Policy), ki van- benne kötve, hogy a használónak meg kell-e fizetnie a parkolás, vagy az úthasználat pótdíját.
A parkolócégek általános gyakorlata, hogy egy idő után eladják a behajthatatlan követeléseiket. Ilyenkor a követeléskezelőtől kapunk levelet, amelyben felszólítanak bennünket a tartozás megfizetésére, illetve felhívják a figyelmünket a lehetséges jogi következményekre.
A követelések eladása szabályos adásvételi ügylet, amelyet a PTK „Engedményezés” néven szabályoz a törvény 328-331. paragrafusaiban.
A 328. § (3) kimondja, hogy
"Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményező [pl. a parkolótársaság, a szerk.] értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett."
Ha tehát a parkolócég értesít bennünket, akkor csak a követeléskezelő cégnek fizethetünk. Ha azonban a követeléskezelőtől kapunk levelet, akkor jogunkban áll bizonyítékot kérni arról, hogy a parkolócég valóban átruházta-e a követeléskezelőre a tartozásunkat. Kérjük bátran a tartozás átruházásáról szóló szerződést! de kérhetünk olyan (mondjuk közjegyzővel hitelesíttetett) okiratot, amelyből hitelt érdemlően meg lehet állapítani, hogy ki és milyen tartozást ruházott át kire.
Fontos tudni, hogy a 329. § (3) bekezdése szerint "A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek."
Ha tehát vitatjuk a parkolócég követelését és az a vitatott követelésünket adja el, a vitát a követeléskezelővel szemben kell (és lehet) folytatnunk.
Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a közelmúlt
sajtóhírei nem szolgáltatnak alapot senkinek sem ahhoz, hogy ne fizessen parkolási díjat, vagy pótdíjat. Mi azt javasoljuk, hogy a parkoláshoz kapcsolódó dokumentumokat (parkolójegyek, „mikuláscsomagok”, befizetett csekkek, stb.) gyűjtsék egy, lehetőleg fénytől védett helyen. Ha pedig felszólítóleveleket kapnak, mérlegeljék, nincs-e szükségük jogi tanácsra. Tartsák szem előtt, hogy sem a bírósági ítélkezési gyakorlat, sem az egyes jogesetek nem egységesek!
