[origo] üzleti negyed> cégesautó

Az Európai Parlament összeütközésbe kerülhet a Miniszteri Tanáccsal a levegőbe juttatható koromrészecskék mennyiségének korlátozásával kapcsolatban. Ha így lesz, elképzelhető, hogy a kormányok rákényszerülnek, hogy korlátozzák a dízelüzemű járművek használatát.

Mint ismeretes, a dízelmotor ok hatásfoka jobb, mint a benzin-, vagy Otto-motoroké, így a dízelüzemű járművek üzemeltetése sok esetben gazdaságosabb, mint a benzineseké. Legalábbis, ha a közvetlen költségeket vizsgáljuk. A dízelmotornak ugyanis mintegy 30%-kal nagyobb a károsanyag (pl. korom) kibocsájtása, mint az azonos térfogatú benzinmotornak.

Az európai autópiacon egyre nagyobb számban futnak a dízel erőforrással szerelt személyautók és úgy látszik, hogy a dízelek iránti keresket nem lanyhul. Az Európai Parlament környezetvédelmin bizottsága már korábban is próbálkozott a dízelüzemű járművek károsanyag kibocsájtásának mérséklését szolgáló jogszabály elfogadtatásával. Ezt azonban a az EU-s miniszterek "visszadobták".

Úgy tűnik, most újra kezdődik a csata. A környezetvédelmi bizottság ugyanis újra elővette a dízelek környezetszennyezésének kérdését. Érdeklődésük homlokterében a legkisebb méretű részecskék állnak, mert ezek a legkárosabbak a tüdőre.


Az EP környezetvédő politikusai most egy nem kötelező érvényű korom-határérték elfogadását javasolják. Szerintük a 2010-től hatályos és kötelező, a Tanács által is támogatott 25 mikrogramm/m3 határétéket 20 mikrogramm/m3-re kellene csökkenteni, s ezt a határértéket 2015-től kötelezővé is tennék. A legnagyobb méretű részecskék esetében is csökkentenék a megengedett legnagyobb koncentrációt, 40-ről 33 mikrogramm/m3 értékre.

Ezek a határértékek azonban jelentős módosításokat is igényelhetnek egyes motorok esetében, sőt, ha hatályba lépnének, akár az üzemanyagpiacot is átrendezhetnék. Várható tehát, hogy nagy politikai és gazdasági felfordulást fog okozni a benyújtott módosító javaslat.
Már csak azért is, mert várhatóan az egész Európai Parlament támogatni fogja.